III. Anyag a kiscserkészkorhoz
III. 1 Kiscserkészkönyv I. (6-8 év) és II. (8-10 év),
Külföldi Magyar Cserkész Szövetség, Garfield/USA, Az itteni csapatokon keresztül is megrendelhető.
III. 2 Újévi, húsvéti, regös versek és énekek
Adjon Isten minden jót, ez újesztendőben.
Jobb időt, mint tavaly volt, ez újesztendőben.
Jó tavaszt, őszt, telet, s nyárt,
Jó termést és jó vásárt, ez újesztendőben.
Adjon Isten minden jót, ez újesztendőben.
Zsíros esőt, kövér hót, ez újesztendőben.
Jó kenyeret, szalonnát
Tizenkét hónapon át, ez újesztendőben.
Adjon Isten minden jót, ez újesztendőben.
Drága búzát, olcsó sót, ez újesztendőben.
Bő aratást, szüretet,
Egészséget, jókedvet, ez újesztendőben.
Adjon Isten minden jót, ez újesztendőben.
Tele hordót, csak a jót, ez újesztendőben.
Tele hombárt, tele csűrt,
Tele erszényt, tele szűrt, ez újesztendőben.
Adjon Isten minden jót, ez újesztendőben.
Vegye el mind a nemjót, ez újesztendőben.
Mitől félünk, védjen meg,
Amit várunk legyen meg, ez újesztendőben!
Locsoló-versek:
Kicsi kertészfiú vagyok, Öntözgetni járogatok. Rózsa akar elhervadni, Eljöttem hát megöntözni. |
Zöld erdőben jártam, Kis ibolyát láttam. El akart hervadni, Szabad-e locsolni? |
Locsoló-vers a Kádár- korszakból
Zúg a traktor, szánt az eke:
Elvtársnő! Permetezhetek-e?
Nyelvtörők:
Öt török, öt görögöt dögönyöz fölös örömök között.
Mit sütsz, kis szűcs? Tán sós húst sütsz, kis szűcs?
Az ipafai papnak fapipája van: Ezért az ipafai papi pipa, papi fapipa.
Nem minden tarka farkú szarka farka tarka, hanem csak a tarka farkú szarka farka tarka.
Fordítva is ugyanaz:
A sári pap írása.
Géza kék az ég.
K-betűs történet:
Kun Karcsi káplár, közkatona korában kassai közös kaszárnyában, kedden kicsit korán, korahajnalban, koszos katona köpenyébe kilencezer-kilencszáz-kilencven-kilenc kiló köles kukorica kását kakált kukorogva keserves kínok között.
12 éves koromban írtam egy verset édesanyámhoz. A Magyar Ferences c. folyóiratban jelent meg 1942-ben:
Ne félj Anyám! És el sohse feledd:
Rohannak az évek, bár fejünk felett.
Megnövök, nagy férfi leszek,
Neked akkor is a kisfiad leszek.
Kisfiad, ki épp úgy szeret Téged,
Mint pöttömke játszottam Tevéled.
Mint ahogy szerettél jó Anyám,
Aggódó nappal és bús éjszakán.
Ne félj! Nem hagylak Téged sohasem,
S őrizni foglak át ez életen.
Ringó nyugszékben fogsz pihenni nálam,
Boldognak lássalak: ez vágyam.
Álmodhatsz boldog, szép mennyországról,
Ha ellepi szemedet az álom.
Kisfiad - a nagy - mint szentet nézlek,
S dicsfény fonok fejedre Néked.
Piros rózsából koszorút, szépet.
Kisfiad - a felnőtt - mert szeret Téged.
Jó Anyám, ha ébredsz, mondj meséket:
Volt egyszer egy kisfiacskád Néked.
S szüntelenül gondoljunk hazánkra, énekeljünk Szülőföldünkről. Éneklésünk végén (csendes nóták) mindig ilyen és hasonló népdalokat iktassunk be:
Elindultam szép hazámból,
Fényes kis Magyarországról.
Visszanéztem félutamból,
Szememből a könny kicsordul.
Bú ebédem, bú vacsorám,
Boldogtalan minden órám.
Nézem a csillagos eget,
Sírok alatta eleget.
Madárka, madárka, csacsogó madárka.
Vidd el a levelem, vidd el a levelem
Szép Magyarországra.
Ha kérdi, ki küldte, mondd azt, hogy az küldte:
Kinek bánatában, szíve fájdalmában
Megszakad a szíve.
Serkenj fel kegyes nép Mosolyog az hajnal. Aranyszál tollakkal Repdes, mint egy angyal |
Ingó-bingó zöldfűszál, Szépen felöltözik. Lilliom, rózsában Meg is törülközik. |
Amennyi fűszál van
A tarka mezőben,
Annyi áldás szálljon
Mindnyájunk fejére.
Az is közkedvelt, ha a ,,Boci-boci tarka" gyermekdalt több ,,nyelven" énekeljük:
Magyarul: Boci-boci tarka. Se füle, se farka. Odamegyünk lakni, Ahol tejet kapni. |
Németül: Boci-boci tarkinger. Se füle, se farkinger. Odamegyünk lakinger, Ahol tejet kapinger. |
Olaszul: Boci-boci tarkitó. Se füle, se farkitó Odamegyünk lakitó, Ahol tejet kapitó. |
Lengyelül: Boci-boci tarkinszky. Se füle, se farkinszky. Odamegyünk lakinszky, Ahol tejet kapinszky. |
Szlovákul: Boci-boci tarkevó. Se füle, se farkevó. Odamegyünk lakevó, Ahol tejet kapevó. |
Szerbül: Boci-boci tarkevics. Se füle, se farkevics. Odamegyünk lakevics, Ahol tejet kapevics. |
Románul: Boci-boci tarkeszku. Se füle, se farkeszku. Odamegyünk lakeszku, Ahol tejet kapeszku. |
Kínaiul: Boci-boci tarkincsing. Se füle, se farkincsing. Odamegyünk lakincsing, Ahol tejet kapincsing. |
Éppen ez az ,,énekbővítés" egy elsőrangú példa arra, hogy hogyan lehet egy ismert dalocskát újra érdekessé tenni.
Egy ,,arab" éneket is szívesen énekelünk:
/: Gumi-arábikum, gumi-arábikum. :/
/: Most jön a második, most jön a második. :/
/: Gumi-arábikum, gumi-arábikum:/
/: Most jön a harmadik, most jön a harmadik. :/
/: Gumi-arábikum, gumi-arábikum. :/
/: Most jön az utolsó, most jön az utolsó. :/.
/: Gumi-arábikum, gumi arábikum. :/
Móra Ferenc: Zengő ABC
Aranyalma ághegyen,
Bari bég a zöld gyepen.
Cirmos cica egerész,
Csengős csikó heverész.
Dongó darázs döngicsél,
Esik eső, fúj a szél.
Füsti fecske ficsereg,
Gerle galamb kesereg.
Gyom között gyors gyík szalad,
Harmatos hajnal szakad.
Itt van már a zivatar,
Jó az Isten, jót akar.
Kivirít a kikelet,
Leveles lett a liget.
Lyukas fazék fekete,
Mese- mese- meskete.
Nádat a szél legyezi,
Nyúl a fülét hegyezi,
Orgonafán méhike,
Összerezzen őzike.
Patak-parton pipitér,
Róka szava kicsit ér.
Suhog a sok sasmadár,
Szilvafára szarka száll,
Tücsök koma hegedül,
Tyúk az árkon átrepül,
Uccu neki hó-ha-hó,
Ürgét fogott a Sajó,
Vércse vijjog délelőtt,
Zörgetik a vasfedőt,
Zsindelyezik a tetőt.
III. 3 Játékok (lásd az előző korcsoport anyagát is)
Megy a kocsi, megy a szekér homokért, homokért.
Én is megyek a kocsmába szilvapálinkáért.
Sej-haj, nem bánom, nékem is van virágom.
Sej-haj, leszakítom a nyáron.
Amoda megy, amoda megy három legény,
Kovács Gábor, Kovács Gábor a közepén.
Lábán van a csizmája, fehér vászon gatyája,
a Zsuzsi a babája.
Nevük hallatára a kijelölt ugróhelyre mennek, egymás kezét megfogják.
Egy..., kettő..., há-á-á rom.
A háromnál nekifutnak, és a parazsat átugorják. Ez így megy tovább, amíg minden pár ugrott. Ezt még a Madarasi Hargitán is eljátszottuk. A székely cserkészek is nagyon élvezték.
Bem Apó küldöncöt küld Görgey hadvezérhez. A huszár lovon indul. Mikor a Királyhágóra kaptat fel, észreveszi, hogy követik a labancok. Felkiált (énekel):
Hármat tojott a fekete kánya!
A Hazáért megharcolok máma.
Lipityembe-lapatyomba,
Gyere labanc a nyomomba.
Vágtázni kezd. Mindenki lovagló mozdulatokat csinál a játékvezetővel együtt. Majd folytatódik a mese. Lerázta az üldözőket, de észreveszi, hogy valami fémes csillog az egyik bokorban. Kézbe veszi puskáját és felkiált:
Hármat tojott a fekete kánya'
A Hazáért megharcolok máma.
Lapatyomba-lipityembe,
Gyere labanc a csővégre.
Mindenki ütemesen lő a dallamra. Folytatódik a mese. Lelőtte a lesipuskást. Tovább megy, de eléje ugrik egy behemót osztrák. Kardot ránt és felkiált:
Hármat tojott a fekete kánya!
A Hazáért megharcolok máma.
Lipityembe-lapatyomba,
Gyere labanc a kardomra.
Mindenki vív, majd továbbmegy a történet. Leszúrta az osztrákot. De már ott van a Sebes-Körösnél. Az üldözők a nyomában. Ott hagyja lovát, bele a folyóba, de előtte felkiált:
Hármat tojott a fekete kánya!
A Hazáért megharcolok máma.
Lapatyomba-lipityembe,
Gyere labanc be a vízbe.
Villámgyorsan átúszik a folyón. Mindenki ,,úszik". Folytatódik a mese. Kimászik a vízből és futásnak ered, de itt is felkiált:
Hármat tojott a fekete kánya!
A Hazáért megharcolok máma.
Lipityembe-lapatyomba,
Gyere labanc a nyomomba."
Mindenki fut (helyben futás). Majd jön a ,,Jelentés" Görgeynek. ,,Hát fiam, hogy tudtál idejönni?" Ha baj volt, akkor csak elkiáltottam magam, hogy:
Hármat tojott a fekete kánya"!
A Hazáért megharcolok máma."
(Mindenki énekli a refrént, a beszámoló végéig.)
Először lovagoltam, (lovagolunk)
aztán lőttem, (lövünk)
aztán vívtam, (vívunk)
aztán úsztam, (úszunk)
s végül futottam." (futunk)
Tehát az ismétlést (Lipityembe-lapatyomba) ötször énekeljük. Hát így született az öttusa. Nem csoda, hogy a magyarok mindig az élvonalban vannak.
III. 4 Mondák, legendák, mesék
III. 5 Erdélyből és a székelyektől
Székely himnusz:
Ki tudja merre, merre visz a végzet!
Göröngyös úton, sötét éjjelen?
Vezesd még egyszer győzelemre néped
Csaba királyfi csillag-ösvényen.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla.
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk!
Ameddig élünk, magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha!
Szülessünk bárhol, földünk bármely pontján,
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.
Keserves múltunk, évezredes balsors.
Tatár, s török dúlt, labanc rabigált.
Jussunk e honban magyar Székelyföldön,
Szabad Hazában élni boldogan.
Kolozsváros olyan város
Kolozsváros olyan város Kordován csizma a lábán,
A kapuja kilenc záros. Ezüst sarkantyúja rajta.
Abban lakik egy mészáros, Összeveri legénymódra,
Kinek neve Virág János Hull a csokros szegfű róla.
Erdő, erdő, erdő
Erdő, erdő, erdő, marosszéki kerek erdő.
Madár lakik benne, madár lakik tizenkettő.
Cukrot adnék annak a madárnak:
Dalolja ki nevét a babámnak.
Csárdás kis angyalom, érted fáj a szívem nagyon.
No meg a kedvenc székely népdalom sem maradhat el:
Mikor mentem, mikor mentem Gyergyó felé,
Pánkót süttek az asszonyok arrafelé.
A pánkóból nem adtatok: (pánkó=fánk, palóc pampuska)
Szakadjon meg a nyakatok.
Az én kedves feleségem zetelaki,
Fösvénységét az anyósom hagyta neki.
Nem adott pénzt pálinkára,
Szakadjon az ég reája.