Előző oldalTartalomKövetkező oldal

III. Anyag a kiscserkészkorhoz

III. 1 Kiscserkészkönyv I. (6-8 év) és II. (8-10 év),Oldal eleje

Külföldi Magyar Cserkész Szövetség, Garfield/USA, Az itteni csapatokon keresztül is megrendelhető.

III. 2 Újévi, húsvéti, regös versek és énekekOldal eleje

Locsoló-versek:

Locsoló-vers a Kádár- korszakból

Nyelvtörők:

Fordítva is ugyanaz:

K-betűs történet:

12 éves koromban írtam egy verset édesanyámhoz. A Magyar Ferences c. folyóiratban jelent meg 1942-ben:

S szüntelenül gondoljunk hazánkra, énekeljünk Szülőföldünkről. Éneklésünk végén (csendes nóták) mindig ilyen és hasonló népdalokat iktassunk be:

Az is közkedvelt, ha a ,,Boci-boci tarka" gyermekdalt több ,,nyelven" énekeljük:

    Magyarul:
    Boci-boci tarka.
    Se füle, se farka.
    Odamegyünk lakni,
    Ahol tejet kapni.
    Németül:
    Boci-boci tarkinger.
    Se füle, se farkinger.
    Odamegyünk lakinger,
    Ahol tejet kapinger.
    Olaszul:
    Boci-boci tarkitó.
    Se füle, se farkitó
    Odamegyünk lakitó,
    Ahol tejet kapitó.
    Lengyelül:
    Boci-boci tarkinszky.
    Se füle, se farkinszky.
    Odamegyünk lakinszky,
    Ahol tejet kapinszky.
    Szlovákul:
    Boci-boci tarkevó.
    Se füle, se farkevó.
    Odamegyünk lakevó,
    Ahol tejet kapevó.
    Szerbül:
    Boci-boci tarkevics.
    Se füle, se farkevics.
    Odamegyünk lakevics,
    Ahol tejet kapevics.
    Románul:
    Boci-boci tarkeszku.
    Se füle, se farkeszku.
    Odamegyünk lakeszku,
    Ahol tejet kapeszku.
    Kínaiul:
    Boci-boci tarkincsing.
    Se füle, se farkincsing.
    Odamegyünk lakincsing,
    Ahol tejet kapincsing.

     

Éppen ez az ,,énekbővítés" egy elsőrangú példa arra, hogy hogyan lehet egy ismert dalocskát újra érdekessé tenni.

Egy ,,arab" éneket is szívesen énekelünk:

    /: Gumi-arábikum, gumi-arábikum. :/
    /: Most jön a második, most jön a második. :/
    /: Gumi-arábikum, gumi-arábikum:/
    /: Most jön a harmadik, most jön a harmadik. :/
    /: Gumi-arábikum, gumi-arábikum. :/
    /: Most jön az utolsó, most jön az utolsó. :/.
    /: Gumi-arábikum, gumi arábikum. :/

Móra Ferenc: Zengő ABC

    Aranyalma ághegyen,
    B
    ari bég a zöld gyepen.
    C
    irmos cica egerész,
    Csen
    gős csikó heverész.
    D
    ongó darázs döngicsél,
    Esi
    k eső, fúj a szél.
    F
    üsti fecske ficsereg,
    Ger
    le galamb kesereg.
    Gy
    om között gyors gyík szalad,
    H
    armatos hajnal szakad.
    I
    tt van már a zivatar,
    J
    ó az Isten, jót akar.
    K
    ivirít a kikelet,
    Lev
    eles lett a liget.
    Ly
    ukas fazék fekete,
    Mes
    e- mese- meskete.
    N
    ádat a szél legyezi,
    Ny
    úl a fülét hegyezi,
    O
    rgonafán méhike,
    Ö
    sszerezzen őzike.
    P
    atak-parton pipitér,
    R
    óka szava kicsit ér.
    S
    uhog a sok sasmadár,
    Sz
    ilvafára szarka száll,
    T
    ücsök koma hegedül,
    Ty
    úk az árkon átrepül,
    U
    ccu neki hó-ha-hó,
    Ü
    rgét fogott a Sajó,
    V
    ércse vijjog délelőtt,
    Z
    örgetik a vasfedőt,
    Zs
    indelyezik a tetőt.

III. 3 Játékok (lásd az előző korcsoport anyagát is)Oldal eleje

  • Gombozás, pénzezés, iskolázás, gombfoci
  • Futballozás, métázás, röplabdázás, Kim-játék
  • Népi játékok (Elfogyott a krumplileves, Körben áll egy nagy szamár, stb.)
  • erre egy párválasztó énekes játék:

    Megy a kocsi, megy a szekér homokért, homokért.
    Én is megyek a kocsmába szilvapálinkáért.
    Sej-haj, nem bánom, nékem is van virágom.
    Sej-haj, leszakítom a nyáron.

  • Általánosan közkedvelt a tűzugrás. Ha a tábortűz már csak parázslik, a gyermekek által titokban összeállított párosítást elővéve énekeljük:

    Amoda megy, amoda megy három legény,
    Kovács Gábor, Kovács Gábor a közepén.
    Lábán van a csizmája, fehér vászon gatyája,
    a Zsuzsi a babája.

    Nevük hallatára a kijelölt ugróhelyre mennek, egymás kezét megfogják.

    Egy..., kettő..., há-á-á rom.

    A háromnál nekifutnak, és a parazsat átugorják. Ez így megy tovább, amíg minden pár ugrott. Ezt még a Madarasi Hargitán is eljátszottuk. A székely cserkészek is nagyon élvezték.

  • A kiscserkészek nagyon szeretik a ,,fókavadászat"-ot is.
  • Hogyan született az öttusa? (énekes mozgó játék)

Bem Apó küldöncöt küld Görgey hadvezérhez. A huszár lovon indul. Mikor a Királyhágóra kaptat fel, észreveszi, hogy követik a labancok. Felkiált (énekel):

    Hármat tojott a fekete kánya!
    A Hazáért megharcolok máma.
    Lipityembe-lapatyomba,
    Gyere labanc a nyomomba.

Vágtázni kezd. Mindenki lovagló mozdulatokat csinál a játékvezetővel együtt. Majd folytatódik a mese. Lerázta az üldözőket, de észreveszi, hogy valami fémes csillog az egyik bokorban. Kézbe veszi puskáját és felkiált:

    Hármat tojott a fekete kánya'
    A Hazáért megharcolok máma.
    Lapatyomba-lipityembe,
    Gyere labanc a csővégre.

Mindenki ütemesen lő a dallamra. Folytatódik a mese. Lelőtte a lesipuskást. Tovább megy, de eléje ugrik egy behemót osztrák. Kardot ránt és felkiált:

    Hármat tojott a fekete kánya!
    A Hazáért megharcolok máma.
    Lipityembe-lapatyomba,
    Gyere labanc a kardomra.

Mindenki vív, majd továbbmegy a történet. Leszúrta az osztrákot. De már ott van a Sebes-Körösnél. Az üldözők a nyomában. Ott hagyja lovát, bele a folyóba, de előtte felkiált:

    Hármat tojott a fekete kánya!
    A Hazáért megharcolok máma.
    Lapatyomba-lipityembe,
    Gyere labanc be a vízbe.

Villámgyorsan átúszik a folyón. Mindenki ,,úszik". Folytatódik a mese. Kimászik a vízből és futásnak ered, de itt is felkiált:

    Hármat tojott a fekete kánya!
    A Hazáért megharcolok máma.
    Lipityembe-lapatyomba,
    Gyere labanc a nyomomba."

Mindenki fut (helyben futás). Majd jön a ,,Jelentés" Görgeynek. ,,Hát fiam, hogy tudtál idejönni?" Ha baj volt, akkor csak elkiáltottam magam, hogy:

    Hármat tojott a fekete kánya"!
    A Hazáért megharcolok máma."

(Mindenki énekli a refrént, a beszámoló végéig.)

    Először lovagoltam, (lovagolunk)
    aztán lőttem, (lövünk)
    aztán vívtam, (vívunk)
    aztán úsztam, (úszunk)
    s végül futottam." (futunk)

Tehát az ismétlést (Lipityembe-lapatyomba) ötször énekeljük. Hát így született az öttusa. Nem csoda, hogy a magyarok mindig az élvonalban vannak.

III. 4 Mondák, legendák, mesékOldal eleje

  • Komjáthy István: Mondák könyve, Móra Ferenc Könyvkiadó Budapest 1993
  • Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember 1905 (Attila udvarában)
  • Ujkéry Csaba: Atil, a hunok csillaga - A világ pörölye I.-II. Seneca Könyvkiadó Budapest
    1996
  • Képes történelmi atlasz, Cartographia Kiadó Budapest, 1996
  • Lengyel Dénes: Középkori magyar mondák és legendák Móra Ferenc Könyvkiadó Budapest 1977
  • Az ikertündérek, Zagyvarónai népmesék, Akadémiai Kiadó Budapest 1990
  • Este, Éjfél, Hajnal, Baranyai népmesék, Akadémiai Kiadó Budapest 1988
  • Pallag Rózsa, Kárpát-ukrajnai magyar népmesék, Akadémiai Kiadó Budapest 1988

III. 5 Erdélyből és a székelyektőlOldal eleje

Székely himnusz:

    Ki tudja merre, merre visz a végzet!
    Göröngyös úton, sötét éjjelen?
    Vezesd még egyszer győzelemre néped
    Csaba királyfi csillag-ösvényen.
    Maroknyi székely porlik, mint a szikla.
    Népek harcának zajló tengerén.
    Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
    Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk!

    Ameddig élünk, magyar ajkú népek,
    Megtörni lelkünk nem lehet soha!
    Szülessünk bárhol, földünk bármely pontján,
    Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.
    Keserves múltunk, évezredes balsors.
    Tatár, s török dúlt, labanc rabigált.
    Jussunk e honban magyar Székelyföldön,
    Szabad Hazában élni boldogan.

Kolozsváros olyan város

    Kolozsváros olyan város Kordován csizma a lábán,
    A kapuja kilenc záros. Ezüst sarkantyúja rajta.
    Abban lakik egy mészáros, Összeveri legénymódra,
    Kinek neve Virág János Hull a csokros szegfű róla.

Erdő, erdő, erdő

    Erdő, erdő, erdő, marosszéki kerek erdő.
    Madár lakik benne, madár lakik tizenkettő.
    Cukrot adnék annak a madárnak:
    Dalolja ki nevét a babámnak.
    Csárdás kis angyalom, érted fáj a szívem nagyon.

No meg a kedvenc székely népdalom sem maradhat el:

    Mikor mentem, mikor mentem Gyergyó felé,
    Pánkót süttek az asszonyok arrafelé.
    A pánkóból nem adtatok: (pánkó=fánk, palóc pampuska)
    Szakadjon meg a nyakatok.

    Az én kedves feleségem zetelaki,
    Fösvénységét az anyósom hagyta neki.
    Nem adott pénzt pálinkára,
    Szakadjon az ég reája.

Előző oldalOldal elejeTartalomKövetkező oldal