5. A ,,nagyiskolások" A cserkészkor három szakasza (10 -16 év)

Ezt az időszakot a cserkész próbarendszer alapján három részre bonthatjuk. Ez a három szakasz a gyermek szellemi és fizikai fejlődésére épül és évtizedes nevelési tapasztalatokat, foglal össze. A Cserkészkönyvek segítségével azonban a gyermek a családon belül is képezhető. Elővesszük, pl. az első szakaszban az I. sz. Fiú- vagy Leánycserkészkönyvet. Annak belső borítólapján található a próbarendszer táblázata. Ez világosan mutatja, hogy minden korcsoportnál részpróbákat csinálunk a gyermek korabeli képességei és érdeklődési szintje figyelembevételével. Ez évtizedek óta bevált anyag és a gyermek figyelmét leköti:

5. 1 Az első szakaszban (10 - 12 év) ,,Táborverőt" nevelünk.

• A jellemnevelést segíti a tanítvány-részpróba. Meg kell tanulni a cserkészindulót, a tíz cserkésztörvény szövegét, értelmezését, a fogadalom szövegét, s tanúságot tenni a rendszeres és áldozatos segítőkészségről. Nézzük csak a 10 törvényt, amely nem más, mint egy útmutató a bibliai 10 parancsolat gyakorlati megvalósításához:

1. A cserkész egyeneslelkű és feltétlenül igazat mond.

2. A cserkész híven teljesíti kötelességeit, amelyekkel Istennek, hazájának, embertársainak és a magyarságnak tartozik.

3. A cserkész, ahol tud, segít.

4. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint.

5. A cserkész másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú.

6. A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.

7. A cserkész feljebbvalóinak jólélekkel és készségesen engedelmeskedik.

8. A cserkész vidám és meggondolt.

9. A cserkész takarékos.

10. A cserkész testben és lélekben tiszta.

• A csodaszarvas-részpróba a cserkésztudást alapozza. Főbb hun-magyar mondák, rovásírás, íjazás, tíz állatnyom felismerése, 10 útjel ismerete, 10 sípjel, 10 egyszerű csomó, a tájékozódás 3 módja, 2 napos kirándulásra hátizsák-csomagolás, tűzrakás módjai, szalonnasütés, egy éjszakát sátorban tölteni, egy órát egyedül az erdőn. Mindig példának hozom fel a ,,kötélrövidítő egyszerű kettőst".

Ez nem más, mint a cipőfűző megkötésének egyszerű és biztos módja. Gyorsan köthető és sohasem bomlik ki. Nincs szükség egy ,,görcsre". Mivel 5 éves korunktól naponta legalább kétszer kötjük cipőfűzőnket, egy 60 éves ember kb. 37. 950 kötést csinál. Ha a cserkészetben ezt a csomót megtanultuk, akkor egy életre szóló ajándékot kaptunk. De csemegeként lássuk a több ezeréves rovásírást:

Kedves Olvasó! Írd le a neved rovásírással. Vigyázz! Jobbról-balra haladunk.

• A vérszerződés-részpróba az embertársak szolgálatát tanítja. Alapvető egészségügyi szabályok ismerete. Rendszeres reggeli torna. Az elsősegélynyújtás elemi szabályai, sebek és vérzések kezelése. Segítség a családban. A napi jótett.
• A szemfüles fiú részpróbája a magyarságismeret növelését szolgálja. Himnusz, Székely-himnusz, Szózat ismerete. Címerünk lerajzolása. A cserkészet és a magyar cserkészet rövid ismerete. Egyenruha és viselése. Jelentéstétel. Őrség és naposi szolgálat. Családod eredete, a családfa felrajzolása. Lakóhelyed ismerete. Sikeres részvétel megfigyelő játékokban. Legalább 20 népdal éneklése.

Milyen érdekes a családfa felrajzolása. A gyermeknek fogalma lesz arról, hogy ő honnan jött, milyen ősök génjeit hordozza magában. Arra csak utalnunk kell, hogy ez igen kiváló alkalom a gyermekkel való beszélgetésre, az elődökről mondható mesére.

• A vasgyúró-részpróba a testedzést célozza. Őrsi és erőt igényelő játékok, magyar népi játékok. Futás, menetelés, hegymászás, fáramászás, kődobás. Favágás, ásás (legalább fél köbméter földet kiásni). Saját testméreteket ismerni, távolság és magasságbecslésre felhasználni.

Ha egy ember a saját testmagassága segítségével, pl. egy torony, magasház magasságát megközelítő pontossággal becsülni tudja, akkor valami értékeset kapott a közösségtől.

Sajnos ma ezt az anyagot sem az iskolában, de semmiféle más ifjúsági egyesületben sem sajátíthatja el a gyermek! A családban sem jut erre idő.

5. 2 A második szakasz (12 - 14 év) a Honkeresőké.

• Itt a 2. sz. fiú- vagy Leánycserkészkönyvet forgatjuk haszonnal.
  A jellemnevelést a hitvalló-részpróba segíti. Istennel szembeni kötelességeink (viselkedés, életvitel, imádkozás, hitismeret). Hazánkkal szembeni kötelességeink (vigyázni a magyar név tisztaságára, növelni jó hírét, megmaradni magyarnak: magyarul írni és olvasni, becsülni a magyar nép értékeit, jó csapatmunkát végezni, a befogadó ország jó polgárának lenni). Kötelességek embertársainkkal szemben. Minden ember testvér. Harc a vallási, faji és nemzetiségi előítéletek ellen. Gyakorlati segítőkészség. A napi ima, a felebaráti szeretet imája. Jellemfejlesztés a cserkésztörvények szellemében. Önismeret, küzdelem a hibák ellen, kiállás a jó védelmében, szemben a romlott közhangulattal. A gúnyolódók butasága. Állhatatosság, kitartás a küzdelemben.

Itt kezdjük az emberszeretet kézzelfogható gyakorlását. Mit jelent a napi jótett szüleinkkel, osztálytársainkkal és környezetünkkel szemben? Ekkor tanuljuk meg, hogy a jó cserkész, az jól tanuló diák is.

• A cserkésztudás növelését itt a kalandozó-részpróba adja. Csapattábor, sátorverés és -díszítés. Tábori szerszámok használata, karbantartása. Újabb csomók ismerete, fafaragás, térképismeret és -olvasás, 20 %-nál kisebb hibával magasságot, s távolságot becsülni, morze-, zászló-és karjelek ismerete, tűzhelykészítés, egyszerű ételek főzése, 3 éjjeli őrség, cserkészjátékok, táborköltsége felét megkeresni. Néha nagyokat nevetünk sátorverésnél a szülők ügyetlen segítségén. Bizony gyermekeik sokszor gyorsabban állítják fel őrsi sátrukat.
• A táltos-részpróba az embertársak szolgálatára tanít. Mit kell tenni baleseteknél az orvos érkezése előtt? Elsősegély törésnél, ficamnál, rándulásnál. Égési, fagyási sebek ideiglenes ellátása. Mit tegyünk áramütés, mérgezés, marás, harapás esetén? Hogyan távolítsuk el a szálkát, s tisztítsuk a szemet? Az egyéni mentődoboz tartalma. Alapvető betegápolási ismeretek. A példás őrsi munka alapelemei.

Milyen jó volna, ha pl. egy autóbalesetnél (még ha nem is mi vagyunk a sérültek) mindezeket mi felnőttek is tudnánk.

• A halász-vadász-részpróba a magyarságismeretet növeli. 5 magyar állatmese ismerete, 50 népdalt kívülről tudni (ebből 10 a földmívelésről), háziállatok, kerti vetemények, időjárás változásai, felhőfajták, időjóslási ,,szabályok", nyomkeresés, lopódzkodva fényképezett erdei állatok képei, horgászfelszerelés összeállítása és használati ismerete, halsütés. Egy teljes nap egyedül az erdőn. Ma, amikor divat a természet szeretete, a természetes élet és ételek fogyasztása, akkor ez mind újdonság. Csak nekünk nem. Mi 1910 óta együtt élünk a természettel.
• A bujdosó-részpróba a testi erőnlétet fejleszti. Önnevelés (pl. 3 napon cukor nélkül inni a teát), önmegtartóztatás (1 hétig csak 1 főétkezést fogyasztani), egyéni akadályverseny, kerékpározás (javítás is), úszás (fürdési szabályok). 2 éjjeli gyakorlat. Megfigyelő verseny.

Ugyan időszerű-e ma a böjt? Ma, amikor senki sem akar semmiről lemondani. Amikor a ,,jólétet" igazoló tárgyak és eszközök tömegével bástyázzuk körül magunkat. Aki a böjt spirituális értékét felismeri, annak később nem kell a ,,vonalaiért" koplalni.

A magyar nótában énekeljük, hogy 7 csillagból van a Göncöl szekere". Pedig 8 csillagból áll, mert a rúd hajlatánál 2 csillag van. Az alig látható a ,,Kisostoros", a magyar szemvizsgáló csillag. Ha azt még szabad szemmel látjuk, nincs szükségünk szemüvegre.

5. 3 A kamaszok lesznek a Honfoglalók (14 - 16 év)

A harmadik korcsoportot a kamaszkorba kerülők alkotják. Itt már Honfoglalók leszünk. 3. sz. Cserkészkönyv. Ez bizony a legnehezebb kor manapság. A cserkészet itt is hathatós segítséget nyújt. Minden kamasz nagyon érdeklődik a világ és nemzete iránt. Keresi azt, hogy ő és mi magyarok mi végett vagyunk a világon, hol a helyünk. Ekkor kezdi megérteni, hogy neki kell célokat kitűzni és állhatatosan a megvalósítást, végezni.

• Az apostol-részpróba a jellemnevelést szolgálja. Az apostoli küldetéstudat ébrentartása. Havi részvétel cserkész vitaesteken. A kor baj megítélése a cserkészet eszméi segítségével. Példamutató élet. Apostolkodni, de hogyan, hiszen ez ma nem modern. Mindenki a világ másik végére tekint, s nem veszi észre a környezetében élők nehézségeit. Mit tehetek környezetemben az emberekért? Teleki Pál mondotta egyszer, hogy ,,a jó szándék tett nélkül nem ér semmit."
• A Juliánus barát-részpróba a cserkésztudást bővíti. A honfoglaló magyarok életmódja. A csillagos ég (Sarkcsillag=Vastuskó, Göncöl szekér, Halak, Orion, Hadak útja stb.) Térképvázlat készítés, látrajz, menetidő számítás, útirány betartása. Főzés. Tábori építmények (rúdkötözéses bástyák, székely kapuk, oltárok stb.) Ha csak a paprikás krumpli főzését tanítjuk meg a gyermeknek, már igen sokat adtunk neki ebben a készételes világban.
• A IV. Béla-részpróba az embertársak szolgálatára készít fel. Az emberi test. Hordágykészítés, mentőláda, vízből mentés, jégből mentés, tűzből mentés. Baleset megelőzés, gyógynövények és gyűjtésük, házi gyógyszerek készítése. Emberszeretet. Természetvédelem: a természetjárás szabályai, a tűzkezelés szabályai.

Megdöbbentő volt számunkra, hogy pl. a zöldek egy esti tábortűz után a parazsat az erdőben egyszerűen ott akarták hagyni. Utálkozva nézték, hogyan oltottuk a tüzet (víz hiányában levizeltük) és marokban hordtuk a földet a parázs lefödéséhez. Ez persze nekünk természetes volt. Ők meg otthagyták volna a szeretett ,,német erdejükben" a nyílt parazsat.

• A Tinódi-részpróba magasabb fokú magyarságismeret. Lantosok, igricek, hegedősök, regösök. Népdalaink tájnyelvei, az év népszokásai, népi táncaink tájanként, népviseletek, népi díszítőművészet (kéreg, csont, szarumunkák, bőrmunka, szőttes és hímzés, fafaragás, népi építészet). A magyar nép történelmi szerepe (más népek megbecsülése, szabadsághőseink). A magyarság értékei: művészetek, tudományok, sportok, utazók és felfedezők. Cserkésztörténelem, magyar cserkészek a Kárpát-medencében és az egész világon. Tábortűzvezetés (tervezés, levezetés).

Ekkor tanulják a fiatalok a tábortűzi szereplések után most már alaposabban a személyes fellépés titkait. Számos esetben lettek felnőttként cserkészeink vállalatuknál megdicsért előadók, s mindig büszkén vallották be, hogy ők ezt a cserkészetben tanulták. Tehát az életre tanulunk.

• A Toldi-részpróba a kamaszok erejére szabott. Egyedül 24 óra az erdőben. Portya és mozgótábor szervezése, vezetése, teljesítménypróba, sport, alaki kiképzés, házimunkák, kisebb javítások a házban. Sok ember még egy szöget sem tud falbaütni. Ilyen cserkész nincs!

A 3 Fiú- és Leánycserkészkönyv megvásárolható, és részletes tartalmával minden szülőnek vezérfonálként igen jól használható. Használjátok sikerrel.

5. 4 Egy-két gondolat a cserkészetről

Az Olvasóban bizonyára felmerült már a kérdés: Csak a cserkészet képes mindezek továbbadására? Nos, már említettük, hogy a nyugati szórványban csak a Cserkész Szövetség tudott fennmaradni.

S nemcsak megmaradni, hanem tovább is fejlődni. Sőt! A kommunizmus bukása után a mi segítségünkkel újból virágzásnak indult a magyar cserkészet az egész Kárpát-medencében.

Kicsit büszkék lehetünk, hogy mi őriztük meg a cserkészeszmét, és mi képeztük ki és avattuk fel az első otthonról kihozott magyar cserkésztiszt-jelölteket, Mi fedeztük Cserkészkönyveink otthoni kiadását, segítséget nyújtottunk az újrainduláshoz. Ha ma Magyarországon, Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján és Délvidéken többtízezer magyar cserkészt tarthatunk számon, a kicsit a mi eredményünk is.

Azt is jó tudni, hogy a szomszédos országok újrainduló cserkészete, az ott már kitűnően működő magyar cserkész-szövetségek mellett, csak gyermekcipőben jár. Az ő emigrációjuk (kivételek az esztek, litvánok és lettek) nem volt képes egy ifjúsági szervezetet sem létrehozni és fenntartani.

Persze tudjuk, hogy az elnyomatás éveiben sokan gyermekeiket természetjáró csoportokhoz vitték, s ezekben is sokhelyütt titokban cserkészmódszereket alkalmaztak, és a cserkészeszményeket követték. Még az Úttörő Központ is összehívott a 70-es években idős cserkésztiszteket és leíratta velük a cserkészmódszereket.

Azonban a módszerek az eszmei tartalom nélkül vajmi keveset érnek. Isten tagadása révén az emberi élet főpillére eltűnt. A régi magyar hazáról még beszélni sem volt szabad, múltunkat nem egészében, hanem az ideológia alapján ,,kiherélve" íratták meg. A szocialista haza, magyar hazánk torz képéve szűkült, (amely ráadásul eltörpült a ,,nagy" Szovjetunió árnyékában). Az embertárs szeretete nem illette meg az osztályidegent és osztályellenséget, sőt gyűlölettel kellett rájuk nézni.

A magyar cserkészet alapításától kezdve ökumenikus. Így a cserkészet volt az a közös nevező, ahová protestáns, katolikus és unitárius (de még izraelita is: 1926-ban 16 zsidó csapatunk volt) istenhívők gyermekeiket közösen nevelhették. Ez a felállás a nyugati szórványban, de otthon is, ma is érvényes.

1948 előtt (tehát a betiltás előtt) a cserkészet főleg városi diákmozgalom volt. Az emigrációban ez nem volt lehetséges, s ma egy iskolán kívüli szervezet: az ipari tanulótól a diákig mindenkié. Örömmel látjuk, hogy a magyar cserkészet a Kárpát-medencében ma a falu, a kisváros, a főváros iskolán belüli és kívüli cserkészete lett.

Régen a külön fiú- és leányiskolák révén csak külön fiú és leánycsapatok alakítása volt lehetséges. Különben a magyar leánycserkészet csak a 20-as években indult meg. Mi a szórványban eleve rá voltunk utalva a vegyes csapatok alakítására. S itt ért minket a meglepetés: ,,gyenge" leányaink sokszor jobban bírják a sátorozást, a tábori életet, mint az ,,erős" fiúk. Ugyanakkor a fiúk szívesen varrnak, főznek és sütnek.

Így egy jó versenyszellem alakul ki a fiúk és a leányok között. Természetesen a leányőrsökben a Leánycserkészkönyvek alapján folyik a kiképzés, amelyek a gyermekleányok sajátos gondjait dolgozzák fel.

Mellékesen: 25 esztendő alatt csapatunk táborain soha-sem történt egyetlen, az ,,erkölcsbe ütköző", eset sem. Különben ma az egész világon dominálnak a vegyes csapatok, s nem csak a magyar cserkészetben.

Persze a magyar gyermekközösség a lényeg. Ezt persze a Kárpát-medence szórványaiban másképpen is meg lehet szervezni. Ministráns-csoport, természetjáró-egyesület, faragó-iskola, táncház együttes kicsiknek, hagyományőrző csoport stb. De ma már a cserkészet mindenütt ott van a Kárpát-medencében, s a bevált és a helyi gond átszabott program megtalálható. S a kipróbált módszerek alkalmazása akadálymentes.

5. 5 A népdalról és a ,,magyar nótáról"

Az előző fejezetekben mindig népdalokról beszéltünk. Miért nem tanulunk, tanítunk ,,szép magyar nótákat", műdalokat? Attól eltekintve, hogy mi mindig a ,,tiszta forrásból" szeretnénk meríteni, évtizedes tapasztalatunk késztet a népdalok különös megbecsülésére. Azt látjuk ugyanis, hogy még a magyar nyelvhasználatban gyenge gyermek is játszva tanulja meg a népdalt a hozzátartozó szöveggel együtt.

Miért van ez így? Nos a ,,magyar-nótát" a zeneszerzők és szövegírók énekeseknek írják - sokszor egy bizonyos és ismert énekesnek. Ennél fogva éneklésükhöz szükség van egy megfelelő hangterjedelemre és iskolázottságra. Így sokszor nem is a nótát, hanem az énekest szeretjük.

Arról nem kívánunk beszélni, hogy a legtöbb műdal szövege giccses és hamis érzelmeket tükröz, inkább érzelgős, mint érzelmes. Még jótorkú felnőttek is belesülnek a ,,szép magyar nótába", de a közös ének azonnal szárnyal, ha a nótázók népdalba kezdenek. Hát mennyivel nehezebb egy gyermeknek a műdal éneklése? A népdal csiszolt, mint a gyémánt, tömör - sokszor pár sorban egy életet elmond -, tiszta lírájú.

Egy példa:

Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom.
Minden madár társat választ, virágom, virágom.

Hát én most már kit válasszak, virágom, virágom?
Te engemet, s én tégedet, virágom, virágom!

Zöld pántlika könnyű gúnya, virágom, virágom,
Mert azt a szél könnyen fújja, virágom, virágom.

De a fátyol nehéz gúnya, virágom, virágom,
Mert azt a bú nyomdogálja, virágom, virágom.

Persze a népdalszámba menő Petőfi verseket (Kis lak áll a, Befordultam a konyhára stb.) szívesen énekeljük, s még a Dankó Pista dalok némelyike is különb, mint pl. a hírhedt ,,Akácos út." Szóval a népdal a gyermeknek is igazabb, könnyebb és szívhez szólóbb.

Néha igen szomorúak vagyunk, amikor ,,otthonról" jön új kiscserkész testvérünk. A lángeszű Kodály-módszer ellenére, énektudásuk és -szeretetük igen gyenge. S öröm megfigyelni, hogy itt pár hónap után milyen lelkesen énekelnek, és mennyi népdalt tanulnak meg könnyedén.

De mi történik otthon?

Hogyan veszik el a gyermektől a veleszületett ének-készséget? Hol vannak énektanáraink, hol van a ,,Repülj páva" és a sokáig agyonhallgatott ,,Táncház-mozgalom" hatása?

És sajnos a kádári időkben menekülők, még mozgalmi énekeket is alig tudtak énekelni. Szeretnénk hinni, hogy ezen a téren is lesz változás.

Vagy Közép-Európát is elönti majd a lélektelen gépzene? Éneklés helyett - amely legfontosabb önkifejezési eszközünk - csak passzív énekhallgatás lesz az uralkodó? Ezen a téren is, szükségtelenül is, szegényedünk?

Szándékosan, vagy nemtörődömségből? A római mindig azt kérdezte: ,,cui bono?" - kinek jó ez? Mindenesetre ez gyermekeinknek, nemzetünknek nem jó!

Mégis mi Sík Sándorral, a papköltővel, együtt mondjuk ma is:

,,Hiszek!
A kevesek egymásba tett kezében,
A testvérszóban, a bajtársmarokban,
Az érben, mely patak lesz és folyó,
És halott tengerbe életet zuhant,
A Szépségben, hogy szebb és édesebb
A rútnál, és szürkét széppé tehet.
A tiszta vízben, hogy sodorni tud,
És ragadóbb a szennyvíz áradásnál.
A vízözönben, szeretetözönben,
Jóság-galambban, lélek-Ararátban."

(Sík Sándor, A megyeri hitvallás, 1926, részlet)

Mert mi született optimisták vagyunk és hiszünk abban, hogy az inga már a másik oldalra, a népi kultúra felé lendül. Népünk újra keresni kezdi önmagát.

Ezért hát:

,,Énekelj magyar ifjúság,

Míg a nemzetek meghallják,

S jobb hajnal virrad ránk."



Kopjafát, ivócsanakot, könyvbölcsőt, nyakkendőgyűrűt

és sok egyebet faragunk.



,,Még azt mondják nem illik a tánc a magyarnak."