7. A fiatal ,,öregek" - az öreg ,,fiatalok"

(A 18, illetve a 30 éven felüliek)

Ekkor a fiatal ,,öregeket" a helyi magyar közösség szolgálatára kell már felkészíteni. Büszkék voltunk, amikor volt fiatal segédtisztünk lett az egyházközségi Tanács elnöke. Másik megalakította a Rezeda táncházcsoportot, amely ma is jól működik. Harmadik segédtisztünk - szintén segédtiszt feleségével - létrehozta nemrég a ,,Varázs-kör" ifjúsági csoportot. A negyedik egy kultúregyesület elnöknője.

Arra is büszkék vagyunk, hogy egyik fiatal cserkésztisztünk ma a Németországi Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke. Pedig éppen fiatal ,,öregjeinket" érintette és befolyásolta a ,,68-as zavaros idők" mákonya a legerősebben. Nem volt egyszerű nekik ,,szemben úszni az árral".

Így különösen nagyra értékeljük azt a tényt, hogy a Külföldi Magyar Cserkész Szövetség csaknem valamennyi csapatparancsnoka ma már a második, vagy a harmadik nemzedékhez tartozó cserkésztiszt, akik szívesen hoznak áldozatot népünkért, fennmaradásunkért és ,,élő bizonyítékai" e könyvecske mondanivalójának: szórványban is megmaradhatunk!

De volt fájdalmas veszteségünk is. Hány fiatal, jól képzett reménységünk kapott megnemértő nem magyar házastársat, s eltűnt - reméljük nem örökre - látókörünkből. Bár ilyesmi szórvány helyzetünkből kifolyólag szinte természetes, mégis fájó a veszteség.

Itt értettük meg sváb falvaink népét, amely a vegyesházasság esetében elsiratta a közösségükből kiszakadó leányt, vagy fiút.

Az öreg ,,fiatalokról" (30 éven felüliek) is kell szólnunk. Akik még otthon 1948 előtt megélhették a cserkészetet, ha még élnek, ma már legalább 65 éven felüliek. Ez azt jelenti, hogy - a kevés második nemzedékhez tartozó szülőtől eltekintve - hiányzik a 30 - 60 év közötti öregcserkész-réteg. Márpedig a cserkészet a szórvány-helyzetben nem tisztán ifjúsági, hanem CSALÁDMOZGALOM!

Az öregcserkész a csapat odaadó és önfeláldozó munkása. Biztosítja a táborok infrastruktúráját (bevásárlás, főzés, avatási szertartás előkészítése, a táborkapu, rohampálya, konyha stb. építése) és a csapat rendezvényeinek megszervezését. ,,Helyettesíti" az otthonélő nagybácsit, nagynénit, nagyszülőt, rokont és barátot.

Rájöttünk arra, hogy ilyen áldozatos öregcserkészeket is lehet keresni, találni és képezni. Ezek csaknem mind cserkészszülők, akiket ,,megérintett a láng", akik tudatosan vállalják a feladatot, s akik örülnek egymásnak. Ki nem hagynának egy tábort, várják a következőt, mint a kicsinyek a ,,Jézuskát". Készülnek elméletben és gyakorlatban a fogadalomra, az avatásra, mert fel is avatjuk őket, ha kiérdemelték ezt a kitüntetést. És még évente jelentős tagdíjat is ,,legombolnak"!

A híres Lehel-kürt Jászberényben

Az ősi racka-juh újra ,,divatba" jön.
Sohasem kergül meg. Ellenáll az agyféregnek is.

7. 1 Megalakulás, de hogyan?

25 évvel ezelőtt elvittünk egy leányt és egy fiút őrsvezető-képző táborba. Ma is van a mennersbergi Hárshegy-cserkészparkban kétévenként ilyen képzés. Miután sikeresen elvégezték a 10 napos tanfolyamot, hozzáláttunk a szervezéshez.

Még székely plébánosunk is kétkedett: ,,hol szedünk mi itt össze ennyi gyermeket?" Úgy véltük, hogy ha csak 10-12 gyermeket találunk, már akkor is megindulhatunk. Ha több nem, de legalább két őrsünk lesz. Hát már az első gyűlésre 17 gyereket hoztak áldozatos szüleik. Különösen délvidéki testvéreink értették meg - kisebbségi tapasztalataik alapján - a gyermeknevelés előtt feltáruló új lehetőséget. Isten áldja meg Őket.

Az évtizedek óta állandó 50 fős létszám magáért beszél.

Ma is megindulhat így egy kis csapat. Erre jó példa az új berlini csapat. Sőt, úgynevezett ,,szórványőrs" is alakulhat. Ez önállóan is működhet, de kapcsolódhat egy ,,közeli" csapathoz is. Így kapcsolódott hozzánk a heidelbergi raj évekig, mígnem önállósultak.

Lényeges az, hogy akadjon vezető, aki ,,érzi" a cserkészetet. Jómagam is - az 1948-1972-es évek kiesése miatt - jóformán csak éreztem a cserkészetet, de gyakorlati ismereteim már hiányosak, homályosak voltak. A cserkészkönyvek segítségével kellett sok mindent újra megtanulni, felfrissíteni és a foglalkozási tervek kidolgozásával (képzési anyag, énekek, játékok, tábortüzek, órabeosztás, vezetés, stb.) a dolgokba ,,belejönni". Cserkészszív nélkül ez aligha sikerülhetett volna. Előző este megtanultam, amit másnap a foglalkozáson tanítottam. Nagy szerencse volt, hogy két képzett őrsvezetőnk remekül dolgozott.

Aztán újabb gyermekeket küldtünk vezetőképzőre, s lett több őrsvezetőnk, segédtisztünk, majd tisztünk. Magam is elvégeztem a tiszti tanfolyamot, ahol igen sokat tanultam a csapatvezetés fortélyairól.

S itt álljunk meg egy szóra. A cserkészek legfontosabb vezetési elve így szól: ,,A vezetés elsősorban példa" (Teleki). S ez már a gyermekek szereteténél kezdődik. A gyermek csak akkor engedelmeskedik önként és szívesen feljebbvalóinak (. s a szülő is az.), ha érzi szeretetüket és viszontszeretheti őket. De mit ér a kifelé mutatott szeretet, ha a belső sugárzás hiányzik? A gyermek végtelenül érzékeny és őt nem lehet ,,becsapni".

Tehát igazi, a gyermekek iránti szeretet kell, legyen a jó vezető legfőbb jellemvonása. Különösen az indulásnál fontos az ilyen vezető kiválasztása.

Persze eleinte nem volt még helyiségünk sem. A misszió szobácskáiban, konyhájában szorongtunk. Évekig a nem magyar egyházközségek kölcsönadott barakkjában, szobáiban tartottuk kéthetenként gyűléseinket.

Később a limburgi püspök jóvoltából (aki magát most is cserkésznek vallja) önálló plébániát alakíthattunk és kaptunk 3 szobát Cserkészotthonnak. Tehát évekig lógtunk a ,,levegőben", míg végre őrsi falakat, zászlóárbocot, csapatjelvényt (Lehel kürtje) telepíthettünk.

Volt végre Otthonunk, amely a miénk, s csak a miénk lett. Azóta - talán még jobb új helyünk van - és ez is a miénk. Jellemző, hogy a majnafrankfurti magyarok plébániánkat ma is OTTHON-nak nevezik.

Egyházközségünk létrejötténél csapatunk, öregcserkészeink, szülői gárdánk adták az alapot. Más szóval a majnafrankfurti magyar társadalom kialakításánál, fenntartásánál fontos szerepet töltöttünk be!

7. 2 No és miből éltünk és élünk?

Egyik döntő tényező volt Egyházközségünk támogatása. Segítettek és segítenek ma is sátrak és nagyobb felszerelési tárgyak vásárlásában. A püspökség fedezi Otthonunk fenntartási költségeit, és néha támogatást nyújt, pl. TV, rádiókészülék stb. megvételéhez.

A másik döntő tényező az öregcserkészek, szülők áldozatos segítsége volt. Egyik 100 esztendős kondért hozott ki Kecskemétről. Másik meg kitűnő bográcsállványokat barkácsolt. Ezermester szülő szerkesztette és készít lángos-sütőnket, amelyben húst (bundázva, vagy bunda nélkül) is süthetünk, s ő készített krómacélból 50 literes fazekat.

Öregcserkész szerzett 3 kürtőskalács- és hozott a Palócföldről 2 darab század eleji molnárkalács-sütőt. Egy ,,repülő" szülő hatalmas Lufthansa-sátorlapot hozott, amely a konyhasátor bejárata fölött feszül, és a szakácsok munkáját esőben is lehetővé teszi. Öregcserkész orvosunk évtized óta biztosítja táborainkban ingyen a szakszerű egészségügyi szolgálatot.

A tagdíjak nagyobbik részét a Központnak kell leadni. Ezt kiadványaink fedezésére költik. Nekünk is meg kellett tanulni tehát a ,,pénzcsinálást". Ez a harmadik döntő tényező.

A Majnafrankfurti Magyar Bál (mindig a farsang vége felé) Európa - de talán a nyugati világ - legnagyobb magyar bálja. Átlagban 1. 500 - 1. 700 résztvevő, szép báli öltözetben (nem álarcos bál), négy magyar zenekar, külön Táncház és a hagyományos TOMBOLA.

Ezt azért írjuk nagybetűvel, mert ezzel szerzünk pénzt a csapatnak. Hosszú évek óta mi rendezzük a tombolát. Korondi népművésztől hozunk gyönyörű cserépedényeket, faragásokat Székelyföldről, értékes porcelánokat Hollóházáról, ólomkristályokat Parádról. Szőtteseket Palócföldről, meg a matyóktól és borokat Gyöngyösről. Öregcserkészeink, a szülők és pártfogóink a túlmenően sok-sok tárgyat gyűjtenek és ajándékoznak.

Mivel a németeknél mindenre van pontos előírás, itt is teljesíteni kell azt a feltételt, hogy minden tizedik jegy kell, nyerjen. Tehát 300 tárgy esetén 3000 jegyet adhatunk el. Ez elég arra, hogy ráfordításainkat fedezzük, s megteremtsük a csapat jövő évi működésének anyagi biztosítását. Az a második feltétel, hogy közhasznúak vagyunk. S ez egy cserkészcsapat esetében általánosan elismert dolog.

A tombola felépítve gyönyörű népművészeti kiállítás képét sugározza és nagyon jó hírverés a magyarságnak.

Ezt kell megtanulni a magyar szervezeteknek itthon és ,,otthon" is. Könyörgő levelek szórása helyett, keressük meg magunk a működéshez szükséges pénzt!

Hogyan is mondja a jó magyar közmondás?

,,Segíts magadon, az Isten is megsegít!"

Tehát ne a sírjunk, ne kérincseljünk, hanem cselekedjünk. Nézzünk előre, alakítsunk ki egy jövőképet és valósítsuk meg. Csak akkor számíthatunk Isten áldására.

7. 3 De hiszen ez emberfeletti feladat!

Ez bizony jogos felkiáltás. A jó vezető megfelelő családi háttér nélkül elképzelhetetlen. A házastársak (legtöbbször a feleségek) mérhetetlen áldozatot hoznak, hogy párjuk a közösségre fordíthassa szabadidejét, s nemcsak a sajátját, hanem a család szabadidejét is. Angyali türelmükért áldja meg őket a Magyarok Istene!

Azért is jogos, mert a vezető ezt a munkát vállalva, le kell, mondjon egyéni előmenetelének az építéséről és ez a családot anyagilag is keményen, érintheti.

A mérleg másik serpenyőjét, a tábortüzet körül ülő gyermekek ragyogó szeme, szüleik boldog arca és a másodnemzedékű édesanyák és édesapák megható ragaszkodása és nem utolsósorban saját gyermekeink, s unokáink magyarságának gyönyörű bizonyítéka, és persze a jól végzett munka tudata nyomja lefelé: Megtettem, ami tőlem tellett.

Mert ez a cserkészjelszó él benne: ,,Megteszem, ami tőlem telik." Mert a jótett jutalma, nem a dicséret, a társadalmi, vagy anyagi elismerés, hanem az a tény, hogy Isten segítségével ezt a jótettet megtehettem.

Azt is tudnia kell, hogy kevesekre számíthat. Sík Sándor idézett versében írja, hogy ,,Hiszek! Kevesek egymásba tett kezében." Bár méltatlan a hasonlat, de Jézusnak is csak 12 tanítványa volt (s azokból is egy áruló lett) és mégis egy világmozgalmat indított el.

Azt is tudjuk, hogy egy falu életét is csak 4-5 ember lendíti elő. Mi itt szórványban, hasonlóan az otthoni falvakhoz, egy-egy magyar góc körül nagyobb területen szétszóródva, láthatatlan ,,szellemi falvakat" alkotunk. A dolog természetéből kifolyólag a szórványmagyar szellemi falujában is érvényes ez a törvényszerűség és itt is csak kevés vezetőre és munkatársra számíthatunk. Pedig sok az ,,aratnivaló és igen kevés az aratómunkás".

És mégis. Az életút vége felé haladva elmondhatjuk, hogy amit tettünk, azt örömmel tettük. Hálatelt szívvel mondunk minden harcostársnak, minden szülőnek, minden pártfogónak és minden tanítványunknak köszönetet!

Jutalmunk az, hogy van jelenünk és lesz jövőnk. Egy kis bástyát mi is felépítettünk népünk megmaradásnak a védővonalához.

,,E z  j ó  m u l a t s á g,  f é r f i m u n k a  v o l t."
(Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban)

A közmondások, szólások ismerete is bővíti a nyelvtudást. Másrészt szükségeli a magyarázatot és lehetőséget ad a megfelelő nem magyar mondásokkal való összehasonlításra. Ebből egy csokor:

- Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka.
- Könnyebb a hazug embert utolérni, mint a sánta kutyát.
- Ma nekem, holnap neked.
- Ki, mint veti ágyát, úgy alussza álmát.
- Madarat tolláról, embert barátjáról.(ismerheted meg)
- Minden zsák megtalálja a maga foltját.
- Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.
- Kicsi a bors, de erős.
- Legjobb út az egyenes út.
- Ki, mint vet, úgy arat.
- Bolond lyukból, bolond szél fúj.
- Szegény ember sorsát boldog Isten bírja.
- Beszélni ezüst, hallgatni arany.
- Isten nem ver bottal.
- A pénz nem boldogít.
- Nem a ruha teszi az embert.
- Késő bánat, eb gondolat.
- Ki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli.
- Nem esik az alma messze a fájától.
- Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja.
- Ki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók.
- Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra.
- Nézd meg az anyját, vedd el a lányát.
- A pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve.
- Ne mondd mindenkor, amit tudsz, de mindenkor tudd, amit mondasz.
- Most jön a fekete leves!
- A rest kétszer fárad.
- Törököt fogtam, de nem enged.
- Ereszd be a tótot, s kiver a házadból.
- Mindenki egyenlő, de vannak, akik még egyenlőbbek.
- Ki korán kel, aranyat lel.
- A jó házasságok az égben köttetnek.
- Fél tőle, mint ördög a szenteltvíztől.
- Amit nem tanul meg Jancsika, azt nem tudja a János.
- A kártya az ördög bibliája.
- Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik.
- Borban az igazság.
- Jó bornak nem kell cégér.
- Ne szólj szám, nem fáj fejem.